Málnalikőrös bonbon

Kicsit bosszankodom. Bevásároltam ezzel a bonbonformával. Pedig még vacilláltam is, hogy vajon matt lesz benne a bonbon vagy nem? Matt. Ezért felesleges volt temperálnom…

Ennek ellenére megmutatom nektek, mert az íze nagyon finom lett. Méltó felavatása volt a házi málnalikőrömnek. A tölteléket legutóbb bemutatott trüffelhez is ajánlom.

 

Hozzávalók:

·        125 g 70%-os étcsokoládé

·        1,25 g porított kakaóvaj

·        10 dkg 70 %-os málnás étcsokoládé

·        0,6 dl tejszín (állati!)

·        1 evőkanál málnalikőr

Elkészítése:

A tejszínt felforraltam és az apróra tört csokoládéra öntöttem. Addig kevertem, míg a csokoládé elolvadt és a ganache teljesen egyneművé vált. A likőrt hozzákevertem és lehűtöttem.

A bonbonformát hajszárítóval kissé átmelegítettem. Az étcsokoládét temperáltam és a bonbonformába öntöttem. Habkártya segítségével azonnal lehúztam és a konyhapulthoz óvatosan, de alaposan ütögetve eltávolítottam a buborékokat.

1-2 perc után a formából a tálba visszacsurgattam a csokoládét. Ennyi idő alatt a csokoládé egy része megszilárdul, és vékony burkot képez a bonbonforma mélyedéséiben. Habkártyával ismét lehúztam, majd pár percre hűtőbe tettem.

Amikor megszilárdult a csokihüvelyekbe töltöttem a kihűlt ganache-t és fél órára hűtőbe tettem. A csokoládét ismét temperáltam és lezártam a bonbonokat.

Fehércsokis-epres bonbon advent első vasárnapjára

A reményteli várakozás időszaka ez, a keresztény hitvilágban Krisztus eljövetelére, a karácsonyra való felkészülés. Valamikor éjféli harangszó hirdette az advent, valamint az egyházi év kezdetét. Eredete az 5.-6. századra nyúlik vissza, ebben az időben az emberek szigorú böjtöt gyakoroltak. Napfelkelte előtt hajnali miséket tartottak, amelyeket "angyali misének", "aranyos misének" is neveztek. 1611-ben a nagyszombati zsinat advent első vasárnapjától vízkeresztig megtiltotta az esküvőket, zajos mulatságokat. Az adventi koszorú hagyománya ősi időket idéz, kapcsolatban van a téli napforduló szokásaival.

 Az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyák színe katolikus körökben egy rózsaszín kivételével lila. A gyertyákat vasárnaponként gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, szeretet, öröm. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor.
Adventi koszorú készítése csupán a XIX. században jött divatba, azonban már a pogány korban is léteztek hasonló ünnepi díszek. Magyalt, fagyöngyöt és örökzöld növényeket használtak az ajtók díszeként. Az évszázadokkal ezelőtti pogány hitvilágban a gonosz szellemeket igyekeztek elűzni, legtöbbször szent növényeik segítségével.

Európában először Heinrich Wichern, egy lelkész tette az ünnep részévé a koszorút. Egy gyertyákkal díszített csillár segítségével jelezte az árvaház gyermekei számára az ünnepig hátralévő időt.

Forrás.

Hozzávalók:

·        125 g 70%-os étcsokoládé

·        1,25 g porított kakaóvaj

·        10 dkg fehércsokoládé

·        0,7 dl tejszín (állati!)

·        20-25 szelet liofilizált eper

Elkészítése:

A tejszínt felforraltam és az apróra tört csokoládéra öntöttem. Addig kevertem, míg a csokoládé elolvadt és a ganache teljesen egyneművé vált. 10-15 eperszeletet kávédarálóban porrrá zúztam a fehércsokihoz kevertem és lehűtöttem.

A bonbonformát hajszárítóval kissé átmelegítettem. Az étcsokoládét temperáltam és a bonbonformába öntöttem. Habkártya segítségével azonnal lehúztam és a konyhapulthoz óvatosan, de alaposan ütögetve eltávolítottam a buborékokat.

1-2 perc után a formából a tálba visszacsurgattam a csokoládét. Ennyi idő alatt a csokoládé egy része megszilárdul, és vékony burkot képez a bonbonforma mélyedéséiben. Habkártyával ismét lehúztam, majd pár percre hűtőbe tettem.

Amikor megszilárdult a csokihüvelyek feléig töltöttem a kihűlt ganache-t, rá egész eperszeleteket raktam, majd még egy réteg krémet nyomtam. Fél órára hűtőbe tettem.

A csokoládét ismét temperáltam és lezártam a bonbonokat.

Tisza-féle csokoládé bonbon

Ha valaki nem jártas a csokoládé temperálásában, vagy nincs türelme a bonbonkészítés aprólékos fázisaival bíbelődni, de mégis saját készítésű édességgel szeretné karácsonykor meglepni a szeretteit, neki ajánlom ezt a klasszikus alapreceptet. Nagyon változatosan variálható. Az alap ganache-t nem csak kakaóporba, hanem gyakorlatilag bármibe (darált mandulába, dióba, chilibe stb.) lehet forgatni, így minden golyó más ízhatású lesz. A ganache-t is készülhet akár ízesített csokoládéból (pl. jó minőségű narancsos, málnás étcsokoládé) vagy különféle fűszerekkel. Ráadásul rendkívül gyorsan megvan, akár az utolsó pillanatokban is elkészíthető.

Hozzávalók:

·        10 dkg 70 % étcsokoládé

·        0,8 dl tejszín (állati!)

·        ½ rúd vanília kikapart magjai

·        1 teáskanál rum

·        holland kakaópor

Elkészítése:

A tejszínt felforraltam a vaníliamagokkal és az apróra tört étcsokoládéra öntöttem. Addig kevertem, míg a csokoládé elolvadt és a ganache teljesen egyneművé vált. Hozzákevertem a rumot és hűtőbe tettem. Amikor megfelelő lett az állaga, (formálásra alkalmas, gyurmaszerű) apró golyókat formáztam belőle, a kakaóporba forgattam és papír-kapszlikba tettem. Hűtőben tárolandó. Lezárt dobozban 1 hétig őrzi meg a szavatosságát, viszont ajándékozás előtt csak 1-2 nappal célszerű elkészíteni, mert akkor a legfinomabb!

Forrás: Patay: A Tisza-család szakácskönyve

Pulyka brioche

Ma ezt a finom húsos-mandulás felfújtat hoztam. Mindenképpen valamilyen mártással –például kapri-, hollandi-, vagy provencei mártással- ajánlom, mert önmagában egy kicsit száraz.

Hozzávalók (4 felfújtformához):

·        25 dkg pulykamell

·        1 zsemle

·        2-3 dl tej

·        8 dkg mandulaszelet

·        só, szerecsendió

·        liszt

·        olívaolaj

·        3 tojás + 1 tojás a kenéshez

·        2 dkg vaj a forma kikenéséhez

Elkészítése:

A zsemlét tejbe áztattam. A pulykamellből 8 kisebb szeletet vágtam, és olívaolajon mindkét oldalát elősütöttem. A hús többi részét apró kockákra vágtam, olívaolajon pirítottam, sóval és szerecsendióval fűszereztem.  Hozzáadtam a mandulaszeleteket és 1 -2 percig tovább pirítottam. 1 evőkanál liszttel szórtam, pár keverés után 1 dl tejjel öntöttem fel, és sűrűre főztem. Langyosra hűtöttem.

A sütőformák belsejét vajjal kikentem. A kinyomkodott zsemlét és a tojások sárgáját a húsos alaphoz dolgoztam. A tojásfehérjét egy csipet sóval keményre vertem és laza, de határozott mozdulatokkal belekevertem. (Vigyázni kell, hogy ne törjön össze.) A masszát a formákba simítottam. Egyenesre húztam, és a formák szélét belülről az ujjammal körbehúztam. (Ez a mozdulat azért szükséges, hogy sütés közben fel tudjon emelkedni.)

A massza tetejére helyeztem a hússzeleteket, mandulát és tojással kentem. Előmelegített sütőben 180 fokon 20-05 perc alatt készült el. Ízlés szerinti mártással ajánlom tálalni.

Forrás: Dobos C. József, 1881.

Dödölle

Meglepő volt ez a recept, mert eddig a számomra dödölle a burgonyából készült, hagymás zsírral nyakon öntött ételt jelentette. Zemplényi Antónia azonban köleses változatot írt le, ami felkeltette az érdeklődésemet. A recept nagyon egyszerű, a végeredmény pedig remek.

Hozzávalók:

·        20 dkg hántolt köles

·        0,5 - 0,8 dl víz

·        só

·        6-8 dkg füstölt szalonna

·        1 nagy doboz tejföl

·        25 dkg túró

Elkészítése:

A szalonnát apró kockákra vágtam és takaréklángon kisütöttem a zsírját. A szalonnapörcöket kiszedtem. A kölest háromszoros mennyiségű sós vízben, kevergetve puhára főztem, amíg az összes vizet magába szívta. Fedővel borítottam, és 10-15 percig állni hagytam. Szalonna zsírjába mártott evőkanállal kiszaggattam. A maradék zsírt a tejföllel összekevertem, ezzel öntöttem le, tetejére túrót és szalonnapörcöket szórtam.

Forrás: Zemplényi Antónia, 1863.

Zöldségekkel sült oldalaspecsenye

Már megint egy jó kis hús. Tudom, tudom... Szoktam én spenótot is főzni, meg kelkáposzta főzeléket, csak ezeket nem mutatom meg nektek. Hétvégén azonban…

Így került sor erre a finomságra is. Ezer éve készítettem utoljára oldalast, mert túl zsírosnak találom. A pácoláson változtatnék, de egyébként nagyon finom lett.

Hozzávalók:

·        1 kg oldalas

·        só, bors

·        olaj

·        3 nagy fej vöröshagyma

·        4 gerezd fokhagyma

·        1 db zellergumó

·        2 szál petrezselyemgyökér

·        30 dkg csiperkegomba

Elkészítése:

Az oldalasokat sóztam, borsoztam, vöröshagyma karikákkal és fokhagymagerezdekkel üvegtálba rétegeztem. Olajjal öntöttem fel, hogy teljesen ellepje. 2 napig érleltem, majd az olajat leöntöttem és a húsokról papírtörlővel felitattam a maradékot.

A húsokat és a hagymákat is a tepsibe rendeztem, melléjük került a felkarikázott zeller és a petrezselyemgyökér is. Sóval, borssal fűszereztem. Kevés vizet öntöttem alá, majd lefedve 180 fokon pároltam 1 órán át. Hozzáadtam a negyedelt csiperkegombát, majd lefedve még 30 percig, fedőt eltávolítva + 30 perc alatt ropogósra sütöttem. (A sütési idő alatt kb. 25-30 percenként saját zsiradékával locsolgattam.)  Burgonyapürével tálaltam.

(A recepten annyit változtatnék, hogy az oldalashoz más pácot használnék. Só, bors, dijoni mustár összeállítást és ebben egy éjszakát érlelném.)

Forrás: Dobos C. József, 1881.

Majdnem feketeerdő bonbon

Ez alkalommal a fekete erdő torta ihlette bonbon született, azzal a különbséggel, hogy aszalt vörös áfonya került bele meggy helyett. Anno az IKEÁ-ban vásárolt jégkockatartót használtam. Jól működött, de a bonbonok felülete emiatt kissé érdes hatású.

Hozzávalók:

·        125 g 70%-os étcsokoládé

·        1,25 g porított kakaóvaj

·        10 dkg fehér csokoládé

·        0,6 dl tejszín

·        ½ vaníliarúd kikapart magjai

·        5 dkg aszalt vörös áfonya

·        5 dkg 70%-os étcsokoládé

·        0,4 dl tejszín

·        1 kávéskanál csokoládé likőr

Elkészítése:

A tejszínt a vaníliával felforraltam és az apróra tört fehér csokoládéra öntöttem. Addig kevertem, míg a csokoládé elolvadt és a ganache teljesen egyneművé vált. Hűlni hagytam.

A tejszínt felforraltam és az apróra tört étcsokoládéra öntöttem. Addig kevertem, míg a csokoládé elolvadt és a ganache teljesen egyneművé vált. Hozzáadtam a likőrt és hűlni hagytam.

A bonbonformát hajszárítóval kissé átmelegítettem. Az étcsokoládét temperáltam és a bonbonformába öntöttem. Habkártya segítségével azonnal lehúztam és a konyhapulthoz óvatosan, de alaposan ütögetve eltávolítottam a buborékokat.

1-2 perc után a formából a tálba visszacsurgattam a csokoládét, és habkártyával ismét lehúztam. 10 percre hűtőbe tettem.

Amikor megszilárdult, a csokihüvelyeket félig töltöttem fehér csokival, rá aszalt vörös áfonyakockákat szórtam és az étcsoki ganache-t rátöltöttem. Fél órára hűtőbe tettem.

A csokoládét ismét temperáltam és lezártam a bonbonokat.

Sertésragu vajastészta koszorúban

Bevállalom. Tény ami tény, még fejlesztenem kell a koszorúkészítés módszerét... Lehet, hogy vastagabbra kellene készítenem, hogy egészben sikerüljön átemelni. Még szerencse, hogy a petrezselyemlevelek ilyen jótékonyan takarnak. Legalább kreatívan tudom kezelni a problémát, ez is valami…

Az ízek azonban nagyon rendben voltak.

Hozzávalók:

·        50 dkg sertéscomb

·        só, bors

·        szerecsendió

·        25 dkg gomba

·        1 kis fej karfiol

·        1 csokor petrezselyemzöld

·        1 púpozott evőkanál liszt

·        2 dl húsleves

·        olívaolaj

·        ½ adag vajastészta

Elkészítése:

A megmosott sertéscombot csíkokra vágtam, sóztam, borsoztam és kevés olívaolajon lepirítottam. Kevés vízzel öntöttem fel és párolni kezdtem. (3 dl víz és kb 30-40 perc párolás. A vizet időnként pótolni kell.) Közben a karfiolt rózsáira szedtem és enyhén sós vízben puhára pároltam, leszűrtem. A gombát szeletekre vágtam, sóztam, kevés olívaolajon lepirítottam. A majdnem teljesen átpuhult húshoz adtam a gombát. A hús levét teljesen elforraltam, megszórtam a liszttel, gyors mozdulatokkal átkevertem (1-2 perc) és felöntöttem húslevessel. Aprított petrezselyemzölddel és szerecsendióval fűszereztem. Kevergetve még 10-15 percig főztem, majd hozzáadtam a tejfölt. Még egyszer felforraltam.

A vajastésztát az itt leírt módon elkészítettem. 0,5-1 cm vékonyra nyújtottam, 50 cm hosszú és kb 10 cm széles csíkot vágtam ki belőle. Az egyik hosszanti szélét pogácsaszaggatóval díszesre vágtam. A tésztát szilikonos kuglófforma köré tekertem, tojássárgájával kentem és 180 fokon kb 10-15 perc alatt pirosra sütöttem. Hűlni hagytam, majd leemeltem a formáról. Úgy terveztem, hogy sikerül egészben maradnia, de sajnos néhány helyen megtört. Tálaláskor a karfiolt a tálra rendeztem, köré a koszorú került, a ragut pedig a tetejére halmoztam. Aprított petrezselyemmel szórtam és petrezselyemlevelekkel díszítettem.

Forrás: Czifray, 1829.

A 19. században a vajastésztát gyakran használták az egyes raguk koszorúzására. A tésztakoszorú mellett gyakran az ezüst bordűrök is feltűntek. Dobos C. József szakácskönyvében ezeket a bordűr mintákat szerepelteti:

Mákvirágok

Leánykori nevén mákos kalács. Szépen mutatott volna, de amióta láttam ezt a formázást itt, egyszerűen nem ment ki a fejemből. Már akkor tudtam, hogy mákkal fogom elkészíteni, mert lelki szemeim előtt már láttam, hogy a fekete töltelék milyen szép kontrasztot fog adni a kelt tészta színével. Kicsit pirosabbra sikerült sütni, mint terveztem, de ez nem csökkentette az élvezeti értékét.

 

Hozzávalók:

• 50 dkg finomliszt
• 2 dl tejszín
• 25 g élesztő
• 8 dkg cukor
• 1 csipet só
• 8 dkg vaj
• 4 tojássárgája
• 1 kávéskanál vaníliaesszencia
• 1 tojás a kenéshez

Töltelék:

• 20 dkg darált mák
• 5 evőkanál méz
• 1 citrom héja
• ½ citrom leve
• 1 rúd vanília magjai
• 2 dkg vaj
• 1 dl tej

Elkészítése:

A mákot a tejjel és a többi hozzávalóval felfőztem, majd hűlni hagytam. Kenyérsütő üstjébe adagoltam a lisztet, porcukrot és a csipet sót, elkevertem. A vajat megolvasztottam. A tejszínt enyhén meglangyosítottam (Nem szabad túlmelegíteni, langyos legyen!), belekevertem 1 csipet cukrot, belemorzsoltam és elkevertem az élesztőt. Pár perc alatt felfutott. A liszthez öntöttem az élesztős tejszínt, a 4 tojássárgáját és a vaníliaesszenciát.

Dagasztatni kezdtem, mikor a tészta kissé összeállt, hozzáadtam a vajat. A dagasztás végén kivettem a gépből és kelesztő tálban - kevés lisztel megszórva - 45 perc alatt duplájára kelesztettem. A megkelt tésztát lisztezett deszkára borítottam, vékonyra (0,5 -1 cm) nyújtottam.

Kistányért fektettem rá és késsel körbevágtam. A tésztakör közepére tölteléket halmoztam és a tésztát középen, mint egy batyut alaposan összenyomtam. 

Megfordítottam és kerekre formáztam, majd kicsit lenyomtam. Úgy nézzen ki, mint egy vastag háromszögsajtos doboz. Szilikonos sütőpapírral bélelt tepsibe helyeztem. 

Éles késsel 8 helyen bemetszettem, úgy, hogy a közepén maradjon ép tészta. A „szirmokat” kifordítottam.

Konyharuhával letakartam és még egyszer duplájára kelesztettem. A sütőt előmelegítettem 180 fokra. A felvert tojással lekentem, közepére mandulaszeleteket szórtam. 20 perc alatt pirosra sütöttem. (10 perc után célszerű alufóliát tenni fölé, mert könnyen pirosabbra sülhet, mint szeretnénk.) Porcukorral szórva tálaltam. Ebből a mennyiségből 8 óriási virág lett.

Forrás: Czifray, 1829.

Sódarszelet czigányosan

A vasárnapi „parasztreggeli” sódarból, azaz füstölt sonkából készült. Mit meg nem tesz az ember a férje kedvéért? No meg a bókokért.

Hozzávalók:

·        6 szelet nyers füstölt sonka

·        2 evőkanál zsemlemorzsa

·        1 teáskanál ecet

·        2 dl húsleves

·        1 csokor petrezselyemzöld

·        bors

Elkészítése:

A sonkaszeleteket teflonserpenyőben, kevés zsiradékban, közepes tűzön pirosra sütöttem, és tálra szedtem.  A megmaradt zsírban 2 evőkanál zsemlemorzsát pirítottam. Felöntöttem az ecettel és a húslével. Hirtelen besűrűsödik, ilyenkor lehet hozzá még vizet adagolni, amíg a megfelelő sűrűséget eléri. Hozzáadtam a borsot és az apróra vágott petrezselymet Pár percig főztem, majd forrón a szeletekre öntöttem és tálaltam.

Forrás: Dobos C. József, 1881.

Mandulakrémes cápauszony mazsolával és aszalt vörösáfonyával

Tegnap, miközben igazán kedvesen bátorítottatok a hozzászólásaitokban, már javában készültek a következő bonbonok. Buborék egy darab sincs, roppan és visszacsillan rajta a fény! Hurrá!

Gesztenye jegyezte meg, hogy innen már nincs megállás. Pontosan ez a gondolat futott át az én agyamon is. Egy kis sikerélmény és máris azon veszed észre magad, hogy éjszaka már azon agyalsz milyen ízesítésű ganach-t készíts legközelebb. Fertőző, mint a bárányhimlő...

Vivi el sem tudom mondani, hogy milyen hálás vagyok azért, hogy nálad sajátíthattam el az alapokat. Köszönöm!!!!!!

Visszatérve a bonbonra, miért is cápauszony? Bálintom ötletes megfigyelése szerint a félbevágott bonbon, ha felállítjuk, leginkább arra hasonlít. Kicsit kicsavart módon, de ezt a fantázianevet kapta. Valójában ez egy falevél formájú jégkockatartó, amit egyszer ajándékba kaptam a jeges teához. Temperált csokoládéval remekül működött.

Hozzávalók:

·        125 g 70%-os étcsokoládé

·        1,25 g porított kakaóvaj

·        5 dkg 70 %-os étcsokoládé

·        0,8 dl tejszín (állati!)

·        5 dkg fehércsokoládé

·        1 kávéskanál mandula esszencia

·        1 evőkanál mandulaszelet

·        kis maroknyi mazsola és aszalt vörösáfonya apróra vágva

Elkészítése:

A tejszínt felforraltam és az apróra tört csokoládékra öntöttem. Addig kevertem, míg a csokoládé elolvadt és a ganache teljesen egyneművé vált. Hozzákevertem a mandula esszenciát, az aprított mandulát, mazsolát, vörösáfonyát és hűlni hagytam.

A bonbonformát hajszárítóval kissé átmelegítettem. Az étcsokoládét temperáltam és a bonbonformába öntöttem. Habkártya segítségével azonnal lehúztam és a konyhapulthoz óvatosan, de alaposan ütögetve eltávolítottam a buborékokat.

1-2 perc után a formából a tálba visszacsurgattam a csokoládét. Ennyi idő alatt a csokoládé egy része megszilárdul, és vékony burkot képez a bonbonforma mélyedéséiben. Habkártyával ismét lehúztam, majd pár percre hűtőbe tettem.

Amikor megszilárdult a csokihüvelyekbe töltöttem a kihűlt ganache-t. (Kiskanállal is lehet, én nyomózsákot használtam.) Fél órára hűtőbe tettem.

A csokoládét ismét temperáltam és lezártam a bonbonokat.

 

Annak idején, amikor még viszonylag sok tortát készítettem bevásároltam különféle csokoládéformákból. A maradék ganache felhasználásának kapcsán jutottak eszembe. A gyerekeim ezeket a formákat választották, így ilyen szellemesek-koronásak lettek az első töltött „tábláim”. Lehet találgatni melyik kié?

Az elsők

Már most szólok, hogy aki tökéletes bonbonokat szeretne látni ne nálam nézelődjön. Ezek itt az első önállóan elkészített bonbonjaim. A légbuborékok eltávolítása nem sikerült úgy, mint szerettem volna, de tudom, hogy hol volt a hiba, ezért remélem a következőknél már szebb lesz a látvány.

Meglepetés ajándékként készültek Flórának, akit én húztam Éva virtuális karácsonyi játékkalapjából. Igaz, messze még karácsony, de mivel egy kis fordulat következet be az életemben (munka terén), tartottam tőle, hogy később nem lesz időm az ígéretemet teljesíteni. Flóra tegnap jelzett, hogy megkapta őket és nagyon ízlettek neki. A projekt happy end-del zárult, így ma már leleplezhetem az alkotásaimat.

A csokoládé temperálásáról nem fogok külön írni, mert Vivinél aprólékosan és jól követhetően meg lehet találni.

Narancsos csokoládés bonbon, mogyoró krokanttal

Hozzávalók:

·        125 g 70%-os étcsokoládé

·        2 g porított kakaóvaj

·        10 dkg narancsos étcsokoládé 70 %-os kakaótartalommal

·        0,8 dl tejszín (állati!)

·        1 teáskanál rum

·        2-3 teáskanál mogyorókrokant

Elkészítése:

A tejszínt felforraltam és az apróra tört narancsos csokoládéra öntöttem. Addig kevertem, míg a csokoládé elolvadt és a ganache teljesen egyneművé vált. Hozzákevertem a rumot és hűlni hagytam.

A bonbonformát hajszárítóval kissé átmelegítettem. Az étcsokoládét temperáltam és a bonbonformába öntöttem. Habkártya segítségével azonnal lehúztam és a konyhapulthoz óvatosan, de alaposan ütögetve eltávolítottam a buborékokat. (Már amennyit sikerült.)

1-2 perc után a formából a tálba visszacsurgattam a csokoládét. Ennyi idő alatt a csokoládé egy része megszilárdul, és vékony burkot képez a bonbonforma mélyedéséiben. Habkártyával ismét lehúztam, majd pár percre hűtőbe tettem.

Amikor megszilárdult, mogyorókrokantból csipetnyit szórtam minden csokihüvelybe, és a kihűlt ganache-t rátöltöttem. (Kiskanállal is lehet, én nyomózsákot használtam.) Fél órára hűtőbe tettem.

A csokoládét ismét temperáltam és lezártam a bonbonokat.

Vaníliás fehércsokoládés bonbon, aszalt körtével

Hozzávalók:

·        125 g 70%-os étcsokoládé

·        2 g porított kakaóvaj

·        10 dkg fehércsokoládé

·        0,6 dl tejszín (állati!)

·        ½ vaníliarúd kikapart magjai

·        3-5 dkg apró kockákra vágott aszalt körte

Elkészítése:

A tejszínt a vaníliával felforraltam és az apróra tört fehércsokoládéra öntöttem. Addig kevertem, míg a csokoládé elolvadt és a ganache teljesen egyneművé vált. Hűlni hagytam.

A bonbonformát hajszárítóval kissé átmelegítettem. Az étcsokoládét temperáltam és a bonbonformába öntöttem. Habkártya segítségével azonnal lehúztam és a konyhapulthoz óvatosan, de alaposan ütögetve eltávolítottam a buborékokat.

1-2 perc után a formából a tálba visszacsurgattam a csokoládét, és habkártyával ismét lehúztam. 10 percre hűtőbe tettem.

Amikor megszilárdult, aszalt körtekockákat szórtam minden csokihüvelybe, és a kihűlt ganache-t rátöltöttem. Fél órára hűtőbe tettem.

A csokoládét ismét temperáltam és lezártam a bonbonokat.